Új világ, a vég után. (4.rész)

Rám támadtak! Cibáltak, martak, hajam tépték, szagoltak, én pedig kiabálva hadonásztam, Hapci -elneveztem így- pedig hiába próbált elhúzni onnan, nem hagyták. Aztán hirtelen az egyiknek egy kés állt a fejébe, három fekete ruhás valaki állt két fa közt, maszkban, a lények szisszegve hátráltak tőlem kicsit, de az egyik a hajamnál fogva tarott a földön. Hapci oldalt állt, engem nézett, és látszott rajta, hogy Ő kicsit más mint ezek akik engem megtámadtak. Talán kitaszított lehet mint én?

Az egyik férfi beszélni kezdet, majd aki a hajam fogta hátra rántotta a fejem, amitől felnyögtem, mire egy másik kapott egy újabb kést. Végül szisszegve elengedte a hajam, és hátra lépett, én pedig elmásztam onnan, ekkor robbant ki a harc, a három férfi, és a szörnyek közt, a másik kettő mellé még négy kidőlt, és amikor egy kés repült Hapci felé, nem gondolkodtam!

-Ne! - ordítok fel, aztán már pattantam is fel és álltam elé, a kés pedig pont a hátamba állt. Hapci nyüszítve tartott meg, aztán kivette
a kést, és a karjaiba vett. Ekkor láttam, hogy mindenki minket néz. Hapci letérdelt velem a földre, és levette rólam a pólót, majd szét tépve azt, a mellkasához fogva a sebemre nyomta az anyagot. Fájdalmasan felnyögtem, de a nyakába kapaszkodtam.
-Mi a fasz? - hallottam egy érdes hangot. -Ez most komolyan leápolja a csajt? - kérdi felháborodva. Hallottam a szisszegéseket is, meg az ideges csattogást.
-Nem az a fura Mon, hanem az, hogy a késem elé ugrott az a hülye liba! - hallottam egy másik hangot, aztán Hapci morogva nézet rájuk, bekötött, és újra felállt, lassan hatrálni kezdet, majd egy nagy ugrással már egy fán voltunk. Én pedig elájultam.

Azt hittem, hogy amikor felkelek, iszonyatosan fog fájni minden részem, de meglepően nem. Csak fáztam. De nagyon. Lassan ültem fel, és néztem hátra, de nem volt sebem. Aztán szét néztem, és egy rakás lábas volt körülöttem, meg véres víz, és rengeteg fű.
Karjaim fázósan simogattam végig, aztán felálltam, de megszédültem.
-Hapci? - szólalok meg. Megjelenik egy résnél, fejét oldalra hajtva néz végig rajtam, én pedig elindultam hozzá. -Nagyon fázom. - nyüszögtem, mire fel állt, és egy kő rakáshoz ment, pakolt bele fát, majd valamivel meg is gyújtotta, majd oldalra állt, és rám nézett, én pedig azonnal odakuporodok a tűzhöz. Felsóhajtva helyezkedek el, mire hideg ujjak értek hozzám, pontosabban a hátamhoz, és óvatosan bekente valamivel. Hátra néztem. Nagy gondoskodással figyelt a hátamra, és éreztem, hogy van ott valami varros rész, mint egy seb után. -Meddig voltam eszméletlen? - kérdem az arcát nézve. Megemelte a kezét, hártyás részek voltak az ujjai közt, és három ujját feltarotta. -Három nap? - kérdem. Megrázta a fejét és rám néz. Felvonom a szemöldököm, úgy néztem rá. -Három hét? - kérdem, de újra nemet int. -Hónap? - utolsó próbálkozás, mire bólint. Ledöbbenve meredtem rá. Három hónapot vigyázott rám? És ápolt? Tüzet nézve, gondolkadtam el. -Kellenek a cuccaim Hapci! - szólalok meg, mire egy sarokra mutat, ahol ott volt a cuccom. -Elhoztad? De hogy? - álltam fel és odamegyek, kikotortam egy pulcsit, amit magamra is vettem és visszakuporodok a tűzhöz. Hapci mellém ült, és valamit elém tartott, majd a szájára mutat. Gondolom, hogy egyek, vagy igyak, attól függ mi van benne. Elveszem a tálkát, ami meleg volt, és folyadék volt benne. Irtó keserű íze volt, de legyürtem. -Ilyeneket ittattál velem amíg eszméletlen voltam? - néztem rá fintorogva, bólint. Elvette az üres tárgyat, én pedig hozzá fordulva néztem amit csinál. -És, hogyan? - kérdem kíváncsian. Rám néz, aztán a szájára mutat, majd az enyémre. -Yaaa! - vörös arccal fogtam meg az ajkaim. Hülye röfögös hangot adott ki, ami miatt, bosszúból rá csaptam a karjára. -Ez nem vicces! - motyogom. -Amúgy érted amit beszélek, hogy-hogy? Beszélni is tudsz? - kérdem. Megrázta a fejét.
-Pici... - néz rám.
-Szóval csak picit! Nekem ez is elég. Szabad kérdezni, hogy... Te mi vagy?
-Csonti...
-Csonti? És miért?
Elgondolkodva néz a tűzre, aztán rám. Vállat von.
-Szóval nem tudod... értem. - sóhajtok fel. -Valahol meg tudom mosni magam? - kérdem. Bólint. Nagyon okos, az már tény. És a fogai se olyanok mint azoknak a másikoknak, meg a bőre színe se. Nekik fehér, Hapci pedig inkább szürke. Karjaiba vesz, elveszi a táskám, és elindult valahová be, majd egy gyönyörű belső tó tárult a szemeim elé, azur színe volt, és kicsit gőzölgött is, biztos termál víz, ami nekünk is volt. Boldogan pattantam ki a karjaiból és gyorsan leöltözve beugrottam a vízbe. Nagyon jó meleg volt, de amikor feljöttem Hapci már nem volt sehol. Gondolom magamra hagyott. Lemostam magamról a koszt, a vért, aztán tisztán kiültem a szélre, és kicsit megszáradtam. De észre vettem, hogy Hapci kukkol. Kuncogva vettem fel fehérneműt, majd egy másik nadrágot, és vissza vettem a pulcsit. És visszamentem a tűzhöz.

Szerintem bealudtam , a kellemes meleg miatt, mert amikor felkeltem, be voltam takarva, Hapci pedig a hátamhoz feküdve, derekam fogva aludt. Óvatosan fordultam meg, és kuporodtam hozzá, magzat pózban, Ő pedig szinte azonnal hozzám idomult. Már két karral ölelt, és magához ölelt, csak túl hideg volt, ezért nyakig betakartam magam, aludtam tovább.

Új világ, a vég után. (3.rész)

Elég jót aludtam, kellemes volt az éjjel a levegő, és ez jó volt, csak itt valamiért már voltak furcsa hangok, ami zavart. És mintha valami járt is volna a kocsi körül, de túl álmos voltam, hogy még meg is mozduljak, így gondolom elment. De tényleg jól aludtam.

Óvatosan kilestem az ablakon, aztán kinyitottam az ajtót, magamhoz vettem egy kést, meg egy kisebb táskát, a többi cuccom itt hagyom, mert itt biztonságban lesz és nem hátrál.

Furcsa lábnyomok voltak a kocsi körül, amitől kicsit berezeltem, de muszáj ennem valamit, mert éhes vagyok, így elindultam.

Már egy órája bolyongtam, találtam megint olyan bogyót ami nagyon hasonlít a könyvekben lévő eprekre, meg pár fán lévő makkot, bár nem biztos, hogy ez a neve, de hát jobbat nem tudtam kitalálni.

Furcsa kattogó hangot hallottam egy részről, meg valami beszéd félét, ezért hason kuszva, egy bokorhoz másztam, nagyon picire húztam magam, amitől teljesen eltakart a bokor, minden oldalról, majd kilestem. Lesokkolt a látvány! Valami furcsa lények álltak egy szarvas fölött, amiről a húst tépték lefelé. Vékony meztelen testük volt, vékony hártya szerű bőrrel, foguk olyan volt mint egy kutyának, szemük nagy, és fekete, de úgy pislogtak mint mint egy hüllő. Nagyon megijedtem! Főleg, hogy egy kiegyenesedet, és a két lyukkal az arcán, ami kb az orra lehet szaglászni kezdet. Annyira bepánikoltam, hogy lefagytam, és amikor hozzá vágott egy másikhoz egy követ majd valami furcsa nyelven vitatkozni kezdtek, de elkezdtek szét nézni. Óvatosan elengedtem a két ágat, aztán négy nagyobb szem epret kivettem a tasakból, és összenyomtam, fejem fölé emeltem, mert pont ide indultak, és levegőt visszafogva imádkoztam az életem után.

Azt hittem bepisilek a félelemtől amikor pont a bokrot kezdték el szaglászni! Szemeim rájuk tapadt, hogy lássam mit csinálnak, de gondolom megérezték az eper szagát, és eltorzult arccal és tüszentgetve belerugtak a földbe, ezzel kicsit beporolva engem, majd visszamentek a tetemhez. Egy órát ültem ott, amíg Ők elcipelték a húst meg a csontokat, otthagyták a fejét meg a belső szerveket, ahogy láttam. Még kicsit vártam, hogy nem jön e vissza valamelyik, aztán mentem megnézni amit csináltak. A szarvasnak négy szeme volt, és gyönyörű aggancsa, szemeim könnybe lábadtak, hátrálva hagytam ott.

Mik voltak ezek? Ilyenek lettek a fenti emberek? Ennyire hatással lett rájuk az új éghajlat, meg minden? Vagy ezek már új fajok?
Rengeteg kérdés forgott a fejemben, és most az egyszer megbántam, hogy feljöttem. És, hogy átjöttem erre az oldalra! Én ostoba!

Annyira elgondolkodtam, hogy észre se vettem, hogy valaki előttem áll, így neki mentem, amitől seggre ültem, és ijedten néztem fel. Aztán sikoltottam. Egy ilyen lény állt előttem! Sikolyom betöltötte az egész erdőt, a lény fejét oldalra billentve nézet végig rajtam, majd leguggolt elém, megfogta az egyik tincsem, és tanulmányizni kezdet, majd az egész testem.

Hideg keze megfogta az állam, és megemelte a fejem, hozzám hajolt, majd megszagolt és nagyot tüszentet pont rám. Hangosan felnevettem, és elkezdtem az arcom letörölni, amitől meglepve pislogni kezdet rám. Lehet, hogy félelmetes szörny, de okos.
-Ilyenkor azt mondják egészségedre! - mosolyogtam rá. Megbabonázva nézte az ajkaim, és mint aki transzba esett, a hangom miatt. -Gondolom furcsa illatom van, ha így reagáltál. Segítesz? - nyújtom a kezem neki, mert felállt amikor rám taknyolt. Fejét felkapva morogni kezdet, én pedig megfordulva egész a lábaihoz kusztam. Biztos van vagy két méter! Vagy 10-12 ilyen lény jelent meg és vicsorogva néztek engem. Oké, most szartam be!