Kevin, mint egy duracell nyuszi. Délig kint voltunk, sétáltunk, a hátsó kertben is játszottunk, úsztunk, aztán teljesen kifáradva evett, Amanda pedig felvitte aludni.
-Nagyon rég volt ilyen fáradt. Tán akkor amikor voltunk a Disney landben. - gondolkodot el. -Neked nincsen gyereked? - rám néz.
-Nem, sajnos nincs. - elfintorodok.
-Hogyhogy? - leült, elém rakott egy bögre teát.
-Hát... nincs megfelelő ember rá... aki csak felismer otthon, vagy undorral néz rám, vagy csak megdug és lelép. - mondom.
-Akkor nem úgy van, mint nálunk, igaz? - kérdi.
-Nem. Sajnos. - elszomorodok.
-De Te most szerelmes vagy... - arcom fürkészi. Becsukom a szemeim, de egy könnycsepp akkor is kicsordult. -Mi történt? - hozzám siet, megölel. Mi az? Mindenki ölelget mostanában?
-Nagyon rég volt ilyen fáradt. Tán akkor amikor voltunk a Disney landben. - gondolkodot el. -Neked nincsen gyereked? - rám néz.
-Nem, sajnos nincs. - elfintorodok.
-Hogyhogy? - leült, elém rakott egy bögre teát.
-Hát... nincs megfelelő ember rá... aki csak felismer otthon, vagy undorral néz rám, vagy csak megdug és lelép. - mondom.
-Akkor nem úgy van, mint nálunk, igaz? - kérdi.
-Nem. Sajnos. - elszomorodok.
-De Te most szerelmes vagy... - arcom fürkészi. Becsukom a szemeim, de egy könnycsepp akkor is kicsordult. -Mi történt? - hozzám siet, megölel. Mi az? Mindenki ölelget mostanában?
Annyira jól esett ez az anyai gondoskodása, hogy elsírtam magam. Nem tudom miért lettem ilyen érzékeny.
Miután megnyudogtam, meséltem neki Jungkookról. Kicsit fel volt háborodva, amiért ilyet tett, de beismerte, hogy még gyerek. Én is így tekintek rá, szóval emiatt nem szólt, se a korkülönbség miatt se. Már eleve azzal kezdtem, hogy gyerek, én pedig a kis lábujjamtól, a hajam tövéig szeretem. Túl fiatal! Igen, az, de a szerelem, nem ismer határokat, igaz? Vagy nálunk az a határ, hogy fiatal?
Annyira tanácstalan vagyok, hogy már fáj...
Miután megnyudogtam, meséltem neki Jungkookról. Kicsit fel volt háborodva, amiért ilyet tett, de beismerte, hogy még gyerek. Én is így tekintek rá, szóval emiatt nem szólt, se a korkülönbség miatt se. Már eleve azzal kezdtem, hogy gyerek, én pedig a kis lábujjamtól, a hajam tövéig szeretem. Túl fiatal! Igen, az, de a szerelem, nem ismer határokat, igaz? Vagy nálunk az a határ, hogy fiatal?
Annyira tanácstalan vagyok, hogy már fáj...
-Nem vagy te terhes véletlenül? - kérdi Insoo. Felzabáltam már vagy kilenc csokit, és három csomag chipset.
-Nem... - morgom. -Főnök kikötése volt, hogy berakjanak egy fogamzásgátló izét a karomba, addig amíg házas nem leszek... idióta! Amúgy is minden hónapban orvoshoz zavar! - mondom idegesen.
-Szerelmes! Hagyd, ez normális, ha patthelyzetben van... - mondja Shin. Egyetértve bólogatok nekik. Insoo fintorog egyet.
-Nem értem én a női logikát az már tuti! - mondja. -Abba a kis cuki fekete kölyökbe, aki a szomszédod? - kérdi, és évek óta, először, most egy kevés kedvességet hallottam a hangjában. Lehajtottam a fejem.
-Mi? A cuki fiú a szomszéd? A szomszédod? - rohan hozzánk Shin. Odaadom neki a telefonom, hogy nézze meg, mert a képernyőn is Ő van, nem csak a fejemben. -Óh! Édes! Ez a fiú olyan szerelmes beléd mint a nagy ágyú! Nézd ahogy téged néz! - lapozgatta a képeket.
-Amikor ott voltam, hogy elhozzalak, engem majdnem felnyársalt a szemével, de amikor Rád nézet, ellágyult a tekintette. Mégis szomorú volt... - mondja Insoo.
-Nem... - morgom. -Főnök kikötése volt, hogy berakjanak egy fogamzásgátló izét a karomba, addig amíg házas nem leszek... idióta! Amúgy is minden hónapban orvoshoz zavar! - mondom idegesen.
-Szerelmes! Hagyd, ez normális, ha patthelyzetben van... - mondja Shin. Egyetértve bólogatok nekik. Insoo fintorog egyet.
-Nem értem én a női logikát az már tuti! - mondja. -Abba a kis cuki fekete kölyökbe, aki a szomszédod? - kérdi, és évek óta, először, most egy kevés kedvességet hallottam a hangjában. Lehajtottam a fejem.
-Mi? A cuki fiú a szomszéd? A szomszédod? - rohan hozzánk Shin. Odaadom neki a telefonom, hogy nézze meg, mert a képernyőn is Ő van, nem csak a fejemben. -Óh! Édes! Ez a fiú olyan szerelmes beléd mint a nagy ágyú! Nézd ahogy téged néz! - lapozgatta a képeket.
-Amikor ott voltam, hogy elhozzalak, engem majdnem felnyársalt a szemével, de amikor Rád nézet, ellágyult a tekintette. Mégis szomorú volt... - mondja Insoo.
Nem akartam erről többet beszélni, hát fogtam magam és elmentem sétálni. Sajnos, még a száma sincs meg, hogy ha pár percre is, de halljam a hangját. Egy parkban ültem... bár ez nem is volt igazán park, inkább tér, de voltak üres padok, így egyre letelepedtem, és a partin készült vidiket néztem. Még jobban fájt...
Amikor csak tudtam, Kevinnel voltam. Mondtam Scottnak és Amandának, hogy ha véletlenül eltűnt én loptam el és vittem haza, erre Pindur kihozta az anyja egyik közepes bőröndjét, és befeküdt. Megyek Yoyoval felkiáltással. Hát azt hittem megeszem! Mutattam neki a Lotte World parkot, és megígérte, hogy egyszer feladja magát egy dobozban postán, csak, hogy el tudjam vinni oda. Amanda meg mondta, hogy majd jövőre, nyáron szívesen eljönnek hozzám, hát repültem az örömtől! De még Kevin is. Mielőtt gépre szálltunk volna a fiúkkal, Kevinnek odaadtam a külön neki vett tabletet, hogy ha akar, otthon nekem is lesz, és beszélhet Yoyoval. Olyan boldog volt, és legalább már nem sírt. Alig akart elengedni, szóval a tablet lett a B terv. Mondtam neki, hogy szépen számolja a napokat, hogy mikor jön, én pedig már ott fogom várni a reptéren! Annyira megszerettem azt a kis picurt, hogy az hihetetlen!
Épp, hogy elértem a lakás ajtót, már hallottam is a Skype hívás hangját. Amikor leszállt a gép bekapcsoltam a tabit, mert mondtam Kevinnek, hogy hívjon. És ahogy haza értem, már lett wifi csatlakozás, így már elért. Gyorsan lepakoltam, és fel is vettem.
-Yoyo! - kiált bele.
-Szia Pindur! Hát Te még nem alszol? - kulcsot a zárba raktam, és kinyitottam az ajtót, lábbal betoltam a bőröndjeim. Vásárolni is voltam ám!
-Amíg nem lát, és nem beszél veled addig még ágyba se tudtam pakolni! - hallottam Amanda hangját.
-Jaj Te! - elnevetem magam. -Na de mostmár szépen ágyba! Minnél hamarabb fekszel le este, annál hamarabb jön el a másnap, és egy nappal kevesebb, mielőtt eljössz hozzám. - mondom neki lágy hangon.
-Lotte? - kérdi.
-Lotte! - bólintok.
-Jó éjt Yoyo! Szeretlek! - int és puszit ad a kamerának.
-Jó éjt Pindur! Én is téged! - mosolyogva néztem ahogy Amanda betakarja, aztán elveszi a tabit -Bármikor hívhat, ha nem vagyok itthon akkor nem tudom felvenni elsőre, ezt majd mond el neki. Oké?
-Persze! Jól utaztál? - kérdi.
-Jól, kicsit fárasztó, de itthon vagyok, és éhes, úgyhogy én most megyek, rendelek valamit. - mosolyogtam. -Jó éjt!
-Neked is Yoyo. - kuncog. Intek, és kikapcsolom, majd a pultra raktam a kis készüléket. Azonnal rendeltem magamnak kaját, és amíg vártam, lezuhanyoztam, kipakoltam félig, aztán ettem, mert megjött a kaja, majd teljesen kipakoltam, és bedőltem az ágyba.
-Szia Pindur! Hát Te még nem alszol? - kulcsot a zárba raktam, és kinyitottam az ajtót, lábbal betoltam a bőröndjeim. Vásárolni is voltam ám!
-Amíg nem lát, és nem beszél veled addig még ágyba se tudtam pakolni! - hallottam Amanda hangját.
-Jaj Te! - elnevetem magam. -Na de mostmár szépen ágyba! Minnél hamarabb fekszel le este, annál hamarabb jön el a másnap, és egy nappal kevesebb, mielőtt eljössz hozzám. - mondom neki lágy hangon.
-Lotte? - kérdi.
-Lotte! - bólintok.
-Jó éjt Yoyo! Szeretlek! - int és puszit ad a kamerának.
-Jó éjt Pindur! Én is téged! - mosolyogva néztem ahogy Amanda betakarja, aztán elveszi a tabit -Bármikor hívhat, ha nem vagyok itthon akkor nem tudom felvenni elsőre, ezt majd mond el neki. Oké?
-Persze! Jól utaztál? - kérdi.
-Jól, kicsit fárasztó, de itthon vagyok, és éhes, úgyhogy én most megyek, rendelek valamit. - mosolyogtam. -Jó éjt!
-Neked is Yoyo. - kuncog. Intek, és kikapcsolom, majd a pultra raktam a kis készüléket. Azonnal rendeltem magamnak kaját, és amíg vártam, lezuhanyoztam, kipakoltam félig, aztán ettem, mert megjött a kaja, majd teljesen kipakoltam, és bedőltem az ágyba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése