Két bőröndöt pakoltam be. Remélem elég lesz. Kipakoltam az ajtó elé, majd Insoo leviszi, vagy hozzávágom ha nem, oszt legurul velük. Hátha kitöri a nyakát.
-Kész vagy? - hallottam Insoo hangját.
-Kész! - morgok rá és bezárom az ajtót.
-Hyo... - hallottam meg Jungkook hangját. Megdermedek. Lassan fordulok meg. Értetlenül néz ránk, és a két bőröndre.
-Húz innen kölyök! - szól rá Soo.
-Hová mész? - kérdi rám pillantva, Soot figyelmen kívül hagyva.
-Elutazom. - válaszolok.
-Mikor jössz vissza? - közelebb lép hozzám.
-Nem tudom. - oldalra nézek. -Menjünk. - előre megyek, Insoo pedig hozta a cuccaim.
-Te egy ilyen kölyökbe vagy szerelmes? - kérdi már a kocsiban. Nem szólok, mert nem akarok veszekedni. Ő meg állandóan kioktat, mintha lenne közünk egymáshoz.
-Kész vagy? - hallottam Insoo hangját.
-Kész! - morgok rá és bezárom az ajtót.
-Hyo... - hallottam meg Jungkook hangját. Megdermedek. Lassan fordulok meg. Értetlenül néz ránk, és a két bőröndre.
-Húz innen kölyök! - szól rá Soo.
-Hová mész? - kérdi rám pillantva, Soot figyelmen kívül hagyva.
-Elutazom. - válaszolok.
-Mikor jössz vissza? - közelebb lép hozzám.
-Nem tudom. - oldalra nézek. -Menjünk. - előre megyek, Insoo pedig hozta a cuccaim.
-Te egy ilyen kölyökbe vagy szerelmes? - kérdi már a kocsiban. Nem szólok, mert nem akarok veszekedni. Ő meg állandóan kioktat, mintha lenne közünk egymáshoz.
Igen. Úgy érzem szerelmes vagyok, de Ő is csak a külső embert látja, nem azt aki bennem van. Ő Diamondot látja, nem Hyot, hiába hív annak. Kihasznált, aztán rám se hederitett, és ez fáj. De nagyon. Én is vagyok a szerelemre, házasságra, családra, hisz... árván nőttem fel, és ez rossz.
Hat évesen kerültem az árva házba, és mivel már nagy voltam, senki se vitt haza. Az újszülött, vagy pár hónapos babák azok, akiket szerettek, nem egy roncs gyereket, akinek az anyja abba halt bele, hogy részegen, a saját hányásába fulladt meg. Nem szép halál, de akkor azt hondoltam, egyedül hagyott, most pedig, annyi szenvedés után, úgy gondoltam, méltó halál egy alkoholistának. 18 évesen kiraktak, támogatásnak kaptam egy apró, de takaros lakást, meg minden hónapban, némi pénzt, és mielőtt betöltöttem a 19-dik élet évem, már leszerződtem, három évre, ehhez a céghez, ahol most is dolgozok, és a főnök nagyon imádott, így mai napig ott dolgozom, kicsivel több pénzt is kapok mint a többiek, de ezt senki se tudja. Főnök tudja milyen volt a sorsom, és segített nekem, de valljuk be, meg is érdemlem azt a pénzt.
Hat évesen kerültem az árva házba, és mivel már nagy voltam, senki se vitt haza. Az újszülött, vagy pár hónapos babák azok, akiket szerettek, nem egy roncs gyereket, akinek az anyja abba halt bele, hogy részegen, a saját hányásába fulladt meg. Nem szép halál, de akkor azt hondoltam, egyedül hagyott, most pedig, annyi szenvedés után, úgy gondoltam, méltó halál egy alkoholistának. 18 évesen kiraktak, támogatásnak kaptam egy apró, de takaros lakást, meg minden hónapban, némi pénzt, és mielőtt betöltöttem a 19-dik élet évem, már leszerződtem, három évre, ehhez a céghez, ahol most is dolgozok, és a főnök nagyon imádott, így mai napig ott dolgozom, kicsivel több pénzt is kapok mint a többiek, de ezt senki se tudja. Főnök tudja milyen volt a sorsom, és segített nekem, de valljuk be, meg is érdemlem azt a pénzt.
Nálunk kötelező megtanulni angolul, mert van, hogy a szöveg is angolul íródott, így nem térünk el az eredetitől.
Egy limuzin várt minket, Insoo, teljesen oda-vissza volt tőle. Shin már a Ritzben várt minket. Neki hamarabb volt gépe. Cuki, kis baba arcú gyerek, aranyos, és még csak két éve van az iparban.
-Hyo! - arca felhagyott, és azonnal hozzám siet, majd megölel. Tényleg, már négy hónapja nem láttam.
-Szia Shin! Hogy vagy? - mosolyogva viszonzom az ölelést.
-Jól! Vagyis, már jól, hogy itt vagy, legalább nem egyedül megyek holnap város nézésre, holnap után pedig a stúdióba megyünk forgatni. - mondja lelkesen.
-Most este nyolc van itt, gépen semmit se tudtam aludni szóval ha most alszunk egyet, nem kellesz vacakolni az átállással, és reggel irány a város. - biccentek.
-Remek! Aludhatok veled? - magához húz.
-Semmi szex!
-Cserkész becsszó! - bólint. Rá vigyorogtam.
-Szia Shin! Hogy vagy? - mosolyogva viszonzom az ölelést.
-Jól! Vagyis, már jól, hogy itt vagy, legalább nem egyedül megyek holnap város nézésre, holnap után pedig a stúdióba megyünk forgatni. - mondja lelkesen.
-Most este nyolc van itt, gépen semmit se tudtam aludni szóval ha most alszunk egyet, nem kellesz vacakolni az átállással, és reggel irány a város. - biccentek.
-Remek! Aludhatok veled? - magához húz.
-Semmi szex!
-Cserkész becsszó! - bólint. Rá vigyorogtam.
Alapos zuhany után, egy kényelmes pizsibe bújtam, majd fogmosás után már a szobában voltam, ahol Shin várt. Kilenc óráig dumáltunk, aztán Shin bealudt, pár perc múlva pedig én is, csak előtte, kilenc órára beállítottam az ébresztő órát.
Shin reggel elcipelt enni. Úgy jól laktunk, hogy fájt minden részem, főleg a hasam, de ittunk rá egy kis tejet, máris jobb volt. Sokat tesz a tej, mert lefogja a zsíros kaját, és ha fáj a gyomrod, másnaposság miatt, ez a tökéletes gyógyír rá, meg egy aszpirin a fejre.
Tömérdek képet csináltunk, javát felraktuk twitterre -igen, van olyanom-, pár szót is írtam, hogy hamarosan forgatás, de előtte szét néztük a városban.
Este hatra értünk vissza a hotelba, bár így elnézve, inkább luxus szálloda, lezuhanyoztam, rendeltünk kaját, majd ágyba dőltünk, és két másodperc után már aludtam is.
Este hatra értünk vissza a hotelba, bár így elnézve, inkább luxus szálloda, lezuhanyoztam, rendeltünk kaját, majd ágyba dőltünk, és két másodperc után már aludtam is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése