Új világ, a vég után. (12.rész)

*Hoseok*

Én voltam abban a pillanatban a világ legboldogabb embere! Újra éreztem édes csókját, apró kezeit, és a teste melegét! Itt van. Velem!
-Hogy kerülsz ide? - pusziltam össze-vissza az arcát.
-Hiányoztál! - nevet fel.
-Te is nekem! Szörnyen! - mondom izgatottan. 
-Érzem. - néz fel rám mosolyogva. Annyira jó, hogy nem taszít el. Ezek szerint, túl tette magát a történteken. Erre vágytam a legjobban.
-Jól vagy amúgy? - kérdem fejem oldalra billentem.
-Igen... azt hiszem. Vagyis nem teljesen, mert még kicsit nehezemre esik nem eltolni téged, de annyira jól esik, hogy ölelsz. - sóhajt fel, és rám pislog.
-Ezt jó hallani. - mosolyogtam rá.
-Taehyung? - kérdi.
-Nincs. V teljesen legyőzte...
-Micsoda? - ijedt meg.
-V teljesen át vette Taehyung testét.
-Na azt már nem hagyom! - kihúzta magát, és durcás fejjel nézett.

*Heejoo*

Muszáj látnom V-t. Ha Őt legyőzöm, túl tudok lépni azon, hogy megerőszakolt, és meg akart ölni.
-Óh itt a kis hercegnő, akit Taehyung, annyira imád. - vigyorog rám. Undorító. -Kérsz repettát szépség? - kacsint rám. Lerakom a zsákom, elé lépek és lekeverek neki egy hatalmas pofont.
-Erősebb vagyok annál, hogy egy ilyen pöcsfejtől féljek! Igen! Bemocskoltál. Lelkembe tapostál. De nem kapod meg azt az örömöt, hogy rettegjek tőled, szóval kérem vissza Taehyungot. Most! - mondom határozottan. -Ad vissza Taehyungot. - vágtam újra pofon.
-Tökös csaj vagy! És hogy lásd mennyire bírlak, visszakapod a köcsög Taehyungodat. - vigyorog rám majd a szemeim először bíbor lett, aztán újra az az édes kutyuska szem fogadott, amit szeretek.
-Heejoo? - kérdi meglepve, én pedig kioldozom, mire úgy rám vetti magát, hogy hátra esek, és felnevetek a hevességén. -Heejoo! - puszil össze-vissza az arcomon, meg a homlokomon.
-Hiányoztam mi? - kérdem nevetve. Namjoon leszedi rólam Tae, Hoseok talpra állít, és Taehyung újra rajtam köt ki, de most már talpon. Úgy ölel, mintha a világ legnagyobb kincse lennék.
-Nagyon! - motyogja a nyakamba. Teljesen más érzés volt Őt ölelni, más volt mint V.
-Örülünk, hogy itt vagy kislány! - borzol fel Namjoon mosolyogva.
-Én is. - mosolyogtam vissza boldogan.

Este, na mulatságban voltunk. Volt hús, meg a fiúk szereztek piát valahonnan, azt itták, meg nevettek. Jó volt így látni őket. Én a tűz egyik oldalán ültem a földön, hátamnál pedig Hoseok. A hajam piszkálta.
-Miért gondoltad meg pontosan magad, és jöttél vissza? - kérdi halkan.
-Miért? Hmm... talán a magány miatt. - válaszolok. -Itt lenni veletek a legjobb, mert nem vagyok egyedül... otthon meg... senki se vette észre, hogy leléptem, ugyan úgy kerültek mint mindig. És ez fájt.
-Sajnálom. - mormolta a hajamba.
-Nem kell. Jobb így. - sóhajtok.
-Wáááá! Jimin lesmárolta Jint! - röhög Suga, mire odanéztem és felnevettem. Muris látvány volt.
-Sose kérdeztem még meg. De nálatok ez miért ilyen természetes? - kuncogok.
-Zavar? - telepedik mellém Taehyung, fejét az ölembe rakja, kezem pedig azonnal a hajába túrt.
-Nem. De mégiscsak fiúk vagytok. - mondom.
-Tudod Joo, a szükség Nagyúr. Mi pedig ismerjük már annyira egymást, hogy ez ne legyen nálunk gond. - mondja Namjoon.
-Értem. - mosolyogtam rá, mire viszonozta. -Kimondott párosok? - kérdem. Kíváncsi vagyok na!
-Jint csak Namjoon. - nevet fel Taehyung.
-Sugát egy darabig Hoseok, de azóta Taehyung, aztán Taehyungot Jungkook... Jimint... várj ebbe belekeveredtem. - rázta meg a fejét Namjoon.
-Mindig változik, ki kicsodával. - legyint Jin. Majd újra megcsókolta Jimint.
-Másztál le róla? - kaparja le róla Namjoon, amitől elnevetem magam. -Inkább engem! - csücsörít. Jin felnevet, és rávetette magát, és kiterültek.
Mindig azt hittem, ez rossz dolog, de már nem. Boldogok így, és ez a fő.
-Egy ideig én csak Sugával voltam. Nem engedtem, hogy hozzám érjen mint Te, de a többit igen. - szólal meg halkan Hoseok. -Namjoon szerelmes Jinbe, és ezért van csak vele. Amúgy nő párti, mint mi mind, csak neki jól esik hogy Jin okos és gondoskodik róla. Ezért szerette meg. Suga azóta Taehyunggal van amióta megjelentél, Jimin, Jungkookkal, de amúgy tényleg változnak a párok. - simogatta a karom. Taehyung persze bealudt, de Namjoon fogta és bevitte, lassan pedig a többiek is mentek be.
-Sose jó az egyhangúság. - fejem megemelve, az állára adok egy csókot. -Ebben igazad van. - becsukja a szemeit, én magunkra húztam a takarómat, amit közben kiszedtem, majd elhelyezkedek, és én is becsukom a szemeim. Pillanatok alatt elalszom. Hónapok óta alig aludtam, de most olyan nyugodtan aludtam, hogy az hihetetlen!

Másnap reggel, úgy keltem, hogy valaki horkol. Mocorogtam kicsit, majd felnéztem, és Taehyung volt az. Hozzám bújva aludt. Hoseok pedig kicsit oldalt állt, épp felvette a mellényét. Becsukom vissza a szemeim, és még kicsit pihizek, amíg Taehyung is alszik.
Hallottam persze a fiúkat, hogy azt beszélni, hol fognak vadászni, meg, hogy Jin most itt lesz velünk, amúgy is alszunk. Megnyugtató volt, hogy nem egyedül maradtunk megint. Taehyung felhorkant, és lefordul rólam, alszik tovább. Nem tudom, hogy került alánk egy vastag pokróc, de kényelmes volt.

-Szép jó reggelt. - köszön halkan Jin.
-Neked is. - mosolyogtam rá, és gyorsan kerestem egy bokrot. Majd az egyik vödörből kimertem egy kis vizet, kezet mostam, és arcot, majd visszacsoszogok hozzá.
-Reggeli. - ad a kezembe egy tálkát, amiben úgy láttam valami sárga és fehér izé van. -Tojás. - kuncog fel.
-Wow! - néztem rá. -Még nem ettem, de hallottam róla. - kicsipek egy keveset, aztán bekapom. Isteni íze volt.